A petition by named local goldsmiths and citizens to the Noble City Council of the Free Royal City of Sombor to not allow working permit to Sámuel Herschenberger, a Jew

Identifikator D_0070:275/1831
Naslov A petition by named local goldsmiths and citizens to the Noble City Council of the Free Royal City of Sombor to not allow working permit to Sámuel Herschenberger, a Jew
Tema Sámuel Herschenberger, Noble City Council of the Free Royal City of Sombor, Petition, Goldsmith, Pačir, working permit
Opis A petition of the named citizens and goldsmiths to the Noble City Council of the Free and Royal City of Sombor to refuse to enter the city and practice the goldsmith's trade for Sámuel Hreschenberger, a Jew from Pačir.
Stvaralac Szedoglavits Antal, Kausitz Ferentz, Deszpotovits György, Markovits Gábor, Nikolits Miklós, Cvetits István, Lazarevits Demeter, Modosanin Zsivkó, Boltatsits Demeter
Izdavač Historical archive Sombor
Doprinosilac Szedoglavits Antal, Kausitz Ferentz, Deszpotovits György, Markovits Gábor, Nikolits Miklós, Cvetits István, Lazarevits Demeter, Modosanin Zsivkó, Boltatsits Demeter; Noble City Council of the Free Royal City of Sombor
Datum February 12th, 1831
Tip Text; Petition
Jezik Hungarian
Mesto Free Royal City of Sombor, village Pačir, February 1831
Prava This material has been digitized to expand access while protecting the materials from degradation through physical handling. Access to the digitized material will be granted to all interested parties. The physical copy of the document is available at the Historical Archive Sombor. In the case of citation or use, please state the origin of the material (Istorijski arhiv Sombor / Historical Archives Sombor).

Preuzmite dokument

OriginalPrevod
275/1831

Nemes Városi Tanáts!

Sajnosan értésünkre esett az, hogy bizonyos Herschenberger Sámuel mostanság Pacséron, Tettes Nemes Bács Vármegye kebelében fekvő helységben lakozó Zsidó, a Nemes Városi Tanátsnak a maga e Városban békebeleztetésének, nem külömben az arany, és ezüst müvészi mesterség szabad gyakorlására meg-kivántató engedelemnek meg-nyerhetése végett Könyörgő Levelet be nyujtott légyen – az arra hozott Végzés Következésében az e tárgyban meg-teendő Tiszti Vizsgálat helybéli Polgár Mester Jozits Mátyás Urra bizattattva lévén.
Minthogy pedig a Zsidóknak létele a mi országunkban tsak ideig való, s bizonytalan volna, s ők akár minémü jussoknak elfogadására tehetetlenek volnának – az 1790/1 Esztendő 38 ik Törvény Czikkelynek s ahhoz képest hozott későbbi Kegyelmes Királyi Rendszabásoknak értelme szerére pedig abba az állapotba visszatétetni, és fentartattni rendeltettnének, melyben 1790 Esztendő Boldog Asszony havának 1ső napján valának – közönségesen tudva volna: hogy sem a mondott Esztendő előtt, sem pediglen azután ezen Városnak Kebelében az arany, és Ezüst Müvészséget Zsidó üzte légyen, de még más sz. Kir. Nemes Városokban sem volna példája az illyetén engedelemnek, és szabadságnak, ezekhez az alapos pontokhoz járulván még az is, hogy folyamodó Herschenberger Sámuel erköltsi tekintetekből is alkalmatlan és méltatlan: mert hiteles forrásbul tudtunkra vagyon: hogy ugyan Ő már több Helységekben, jelesen Halason, Bonyhádon, Bezdányon, és most végtére Pacséron szülte Földjén le-telepedett légyen, és mind ezen Helyekrűl nyilván a Tudatlansága, avagy még inkább gyakoroltatott csalárdságai, s hamisításai miatt elköltözni kéntelenittetett, a mit onnan is lehet gyanitani, hogy ő bizonyos Úrnak gyürüt tsinálván – hogy tsak az a megszabott mértéket megüthesse – réz krajtzárt belé önteni nem kételkedett.
Minden alázattal tehát a Nemes Városi Tanáts szine előtt esedezünk: méltóztasson a fent érdeklett fontos okoknál fogva, és tekintetbe vévén azt: hogy mink elegendő számmal vagyunk a reánk bizott munkáknak az egész helybeli Közönség tellyes megelégedésére pontos s hivel készithetésére, és hogy nékünk gyermekeink is vagynak, kik a Nemes Városi Tanátsnak figyelmét mindég nagyobb jussal. és előbb magokra vonhatják, mint az olly jövevény, a ki minden tekintetben akármelly jusnak, vagy szabadságnak elfogadhatására elégtelen, és magokat a reájok jövendőben árasztandó kegyességre mindég méltóbbakká teendik – a folyamodó Herschenberger Sámuelt, a maga alaptalan, s törvénytelen kérelméről elmozdítani.
A kik egyébb eránt kegyességökbe, s jo akaratyokba ajánlottak a leg mélyebb tisztelettel maradunk: Zomborban Böjt más havának 12kén 1831 Eszt.
A Nemes Városi Tanácsnak
Leg – alázatosabb szolgáji:
Szedoglavits Antal
Kausitz Ferentz
Deszpotovits György
Markovits Gábor
Nikolits Miklós
Cvetits István
Lazarevits Demeter
Modosanin Zsivkó és
Boltatsits Demeter
mindannyian helybéli polgarok
és arany s ezüst müvesek

die 14. Marty 1831
Szabad Királyi Nemes Zombor Városa Tanácsához
N. 344
alázatos esedezése
A bent megnevezett helybéli polgároknak és Arany és Ezüst Müveseknek, kik Herschenberger Samuelt Pacséri Zsidőt a maga abbéli törvénytelen kérelmétől, hogy nékie e Városban a bé-kebeleztetés és az Arany és Ezüst Müvészi Mesterségnek szabad gyakorlása megengedtessen, a bent bövebben elöadott fontos okokbol elmozditattni alázatosan kérik.
iffjabb Jozits Mátyás hites ügyvéd által
N. 275. 1831.
275/1831

Plemenito gradsko veće!

Nažalost, došlo nam je do znanja da je neki Samuel Heršenberger, Jevrejin, koji trenutno živi u Pačiru, u selu koje pripada Plemenitoj Bačkoj županiji, predao molbu Plemenitom Gradskom veću za primanje među građane ovoga grada i za dozvolu za slobodno obavljanje kujundžijskog zanata i da je obavljanje istrage u vezi toga povereno gradonačelniku Matiji Joziću.
A pošto je boravak Jevreja u našoj zemlji samo privremeno i neizvesno, i time bi oni bi bili nemoćni da prihvate bilo kakva prava – bilo bi moguće vratiti se u stanje od pre donošenja Zakona 1790/1 člana 38 i naknadnih Milosrdnih Kraljevskih Uredbi, u kojem su bili prvog dana meseca Blažene Gospe 1790. godine. Opšte poznato je da: ni pre spomenute godine, ni posle toga u ovom gradu se nije kujundžijskim zanatom bavio Jevrejin, ali ni u drugim slobodnim kraljevskim plemenitim gradovima nije bilo primera da je takvo što i takva sloboda dopuštena, a ovim temeljnim tačkama doprinosi i to da je apelant Samuel Heršenberger i moralno nepodoban i nedostojan: jer je poznato iz verodostojnog izvora: da se on već u više mesta, i to u Halašu, Bonjhadu, Bezdanu, a sada trenutno i u Pačiru nastanio, i sa svih ovih mesta se verovatno zbog svog neznanja ili još više, praktikovanih obmana i falsikovanja morao odseliti; na šta se moglo i odatle sumnjati što je izvesnom gospodinu praveći prsten – i da bi mogao postići propisani obim – nije libio uliti i bakarni krajcar.
Stoga sa svom poniznošću molimo Plemenito Gradsko Veće da: odbije neosnovanu i nezakonitu molbu molioca Samuela Heršenbergera uzimajući u obzir gore navedene razloge: i to da smo mi u dovoljnom broju za precizno i verno obavljanje poslova za svo lokalno stanovništvo na njihovo potpuno zadovoljstvo, i da mi imamo i decu, i da mi pažnju Plemenitog Gradskog Veća uvek možemo pre i sa većim pravom privući i da ćemo sebe u budućnosti uvek učiniti dostojnijim za primanje vaše milosti, nego takav došljak, koji je u svakom pogledu nedovoljan za dobijanje bilo kakvog prava ili slobode.
Sa najdubljim poštovanjem ostajemo u Vašoj milosti i dobroj volji: u Somboru, 12. dana 2. meseca posta 1831. godine.
Plemenitom Gradskom Veću : najponiznije sluge:
Antun Sedoglavić
Franjo Kaušic
Đorđe Despotović
Gavrilo Marković
Nikola Nikolić
Stevan Cvetić
Dimitrije Lazarević
Živko Modošanin
Dimitrije Boltačić
svi su lokalni građani
i kujundžije

14. mart 1831.
Plemenitom Gradskom Veću Slobodnog i Kraljevskog grada Sombora
ponizna molba
Imenovanih građana i kujundžija, koji ponizno mole da se Samuel Hrešenberger, Jevrej iz Pačira, od svoje molbe da uđe u grad i da se bavi kujundžijskim zanatom zbog nabrojanih važnih razloga odbije.
Maćaš Jozić ml.
Br. 275/1831