A petition by named local goldsmiths and citizens to the Noble City Council of the Free Royal City of Sombor to not allow working permit to Sámuel Herschenberger, a Jew

Identifier	D_0070:275/1831
Title	A petition by named local goldsmiths and citizens to the Noble City Council of the Free Royal City of Sombor to not allow working permit to Sámuel Herschenberger, a Jew
Subject	Sámuel Herschenberger, Noble City Council of the Free Royal City of Sombor, Petition, Goldsmith, Pačir, working permit
Description	A petition of the named citizens and goldsmiths to the Noble City Council of the Free and Royal City of Sombor to refuse to enter the city and practice the goldsmith's trade for Sámuel Hreschenberger, a Jew from Pačir.
Creator	Szedoglavits Antal, Kausitz Ferentz, Deszpotovits György, Markovits Gábor, Nikolits Miklós, Cvetits István, Lazarevits Demeter, Modosanin Zsivkó, Boltatsits Demeter
Publisher	Historical archive Sombor
Contributor	Szedoglavits Antal, Kausitz Ferentz, Deszpotovits György, Markovits Gábor, Nikolits Miklós, Cvetits István, Lazarevits Demeter, Modosanin Zsivkó, Boltatsits Demeter; Noble City Council of the Free Royal City of Sombor
Date	February 12th, 1831
Type	Text; Petition
Language	Hungarian
Coverage	Free Royal City of Sombor, village Pačir, February 1831
Rights	This material has been digitized to expand access while protecting the materials from degradation through physical handling. Access to the digitized material will be granted to all interested parties. The physical copy of the document is available at the Historical Archive Sombor. In the case of citation or use, please state the origin of the material (Istorijski arhiv Sombor / Historical Archives Sombor).

Download Document

Original	Translation
275/1831 Nemes Városi Tanáts! Sajnosan értésünkre esett az, hogy bizonyos Herschenberger Sámuel mostanság Pacséron, Tettes Nemes Bács Vármegye kebelében fekvő helységben lakozó Zsidó, a Nemes Városi Tanátsnak a maga e Városban békebeleztetésének, nem külömben az arany, és ezüst müvészi mesterség szabad gyakorlására meg-kivántató engedelemnek meg-nyerhetése végett Könyörgő Levelet be nyujtott légyen – az arra hozott Végzés Következésében az e tárgyban meg-teendő Tiszti Vizsgálat helybéli Polgár Mester Jozits Mátyás Urra bizattattva lévén. Minthogy pedig a Zsidóknak létele a mi országunkban tsak ideig való, s bizonytalan volna, s ők akár minémü jussoknak elfogadására tehetetlenek volnának – az 1790/1 Esztendő 38 ik Törvény Czikkelynek s ahhoz képest hozott későbbi Kegyelmes Királyi Rendszabásoknak értelme szerére pedig abba az állapotba visszatétetni, és fentartattni rendeltettnének, melyben 1790 Esztendő Boldog Asszony havának 1ső napján valának – közönségesen tudva volna: hogy sem a mondott Esztendő előtt, sem pediglen azután ezen Városnak Kebelében az arany, és Ezüst Müvészséget Zsidó üzte légyen, de még más sz. Kir. Nemes Városokban sem volna példája az illyetén engedelemnek, és szabadságnak, ezekhez az alapos pontokhoz járulván még az is, hogy folyamodó Herschenberger Sámuel erköltsi tekintetekből is alkalmatlan és méltatlan: mert hiteles forrásbul tudtunkra vagyon: hogy ugyan Ő már több Helységekben, jelesen Halason, Bonyhádon, Bezdányon, és most végtére Pacséron szülte Földjén le-telepedett légyen, és mind ezen Helyekrűl nyilván a Tudatlansága, avagy még inkább gyakoroltatott csalárdságai, s hamisításai miatt elköltözni kéntelenittetett, a mit onnan is lehet gyanitani, hogy ő bizonyos Úrnak gyürüt tsinálván – hogy tsak az a megszabott mértéket megüthesse – réz krajtzárt belé önteni nem kételkedett. Minden alázattal tehát a Nemes Városi Tanáts szine előtt esedezünk: méltóztasson a fent érdeklett fontos okoknál fogva, és tekintetbe vévén azt: hogy mink elegendő számmal vagyunk a reánk bizott munkáknak az egész helybeli Közönség tellyes megelégedésére pontos s hivel készithetésére, és hogy nékünk gyermekeink is vagynak, kik a Nemes Városi Tanátsnak figyelmét mindég nagyobb jussal. és előbb magokra vonhatják, mint az olly jövevény, a ki minden tekintetben akármelly jusnak, vagy szabadságnak elfogadhatására elégtelen, és magokat a reájok jövendőben árasztandó kegyességre mindég méltóbbakká teendik – a folyamodó Herschenberger Sámuelt, a maga alaptalan, s törvénytelen kérelméről elmozdítani. A kik egyébb eránt kegyességökbe, s jo akaratyokba ajánlottak a leg mélyebb tisztelettel maradunk: Zomborban Böjt más havának 12kén 1831 Eszt. A Nemes Városi Tanácsnak Leg – alázatosabb szolgáji: Szedoglavits Antal Kausitz Ferentz Deszpotovits György Markovits Gábor Nikolits Miklós Cvetits István Lazarevits Demeter Modosanin Zsivkó és Boltatsits Demeter mindannyian helybéli polgarok és arany s ezüst müvesek die 14. Marty 1831 Szabad Királyi Nemes Zombor Városa Tanácsához N. 344 alázatos esedezése A bent megnevezett helybéli polgároknak és Arany és Ezüst Müveseknek, kik Herschenberger Samuelt Pacséri Zsidőt a maga abbéli törvénytelen kérelmétől, hogy nékie e Városban a bé-kebeleztetés és az Arany és Ezüst Müvészi Mesterségnek szabad gyakorlása megengedtessen, a bent bövebben elöadott fontos okokbol elmozditattni alázatosan kérik. iffjabb Jozits Mátyás hites ügyvéd által N. 275. 1831.	275/1831 Noble City Council! Unfortunately, we have learned that a certain Sámuel Herschenberger, a Jew who currently lives in Pačir, a village belonging to the Noble Bács County, submitted an application to the Noble City Council for admission among the citizens of this city, and for permission to freely practice goldsmithing, and that the investigation in this regard was entrusted to Mayor Matija Jozić. Since the stay of Jews in our country is only temporary and uncertain, and thus they could be powerless to accept any rights - it would be possible to return to the state from before the enactment of Law 1790/1 Article 38 and subsequent Merciful Royal Decrees, in which were the first day of the month of the Blessed Virgin in 1790. It is generally known that: neither before the mentioned year, nor after that, a Jew did not practice goldsmithing in this city or that in other free royal noble cities was example that such freedom is allowed, and to to these fundamental points contributes that the appellant Sámuel Herschenberger is both morally unfit and unworthy: because, it is known from a credible source: that he has already settled in several places, in Halash, Bonjhad, Bezdan, and now currently in Pačir, and from all these places moved away probably due to his ignorance or even more, to the practiced deceptions and falsifications; from which it could be suspected from case in which he making a ring for a certain gentleman - and in order to be able to achieve the prescribed circumference - he did not hesitate to cast a copper end. Therefore, we humbly ask the Noble City Council to: reject the unfounded and illegal request of the petitioner Sámuel Herschenberger, taking into account the above mentioned reasons: and that we are in sufficient numbers to accurately and faithfully perform work for all the local population to their complete satisfaction, we also have children, and that we can always attract the attention of the Noble City Council sooner and with greater right, and that in the future we will always make ourselves more worthy to receive your mercy than such a newcomer, who is in every way insufficient to obtain any right or freedom. With the deepest respect, we remain in your mercy and good will: in Sombor, on the 12th day of the 2nd month of Lent in 1831. To the Noble City Council: the most humble servants: Antal Szedoglavits Ferentz Kausitz György Deszpotovits Gábor Markovits Miklós Nikolits István Cvetits Demeter Lazarevits Zsivkó Modosanin Demeter Boltatsits March 14, 1831 To the Noble City Council of the Free and Royal City of Sombor humble request The named citizens and goldsmiths, who humbly pray that Sámuel Hreschenberger, a Jew from Pačir, will refuse his request to enter the city and practice the goldsmith's trade due to the listed important reasons. Maćaš Jozić Jr. Br. 275/1831

Original

Translation

275/1831

Nemes Városi Tanáts!

Sajnosan értésünkre esett az, hogy bizonyos Herschenberger Sámuel mostanság Pacséron, Tettes Nemes Bács Vármegye kebelében fekvő helységben lakozó Zsidó, a Nemes Városi Tanátsnak a maga e Városban békebeleztetésének, nem külömben az arany, és ezüst müvészi mesterség szabad gyakorlására meg-kivántató engedelemnek meg-nyerhetése végett Könyörgő Levelet be nyujtott légyen – az arra hozott Végzés Következésében az e tárgyban meg-teendő Tiszti Vizsgálat helybéli Polgár Mester Jozits Mátyás Urra bizattattva lévén.
Minthogy pedig a Zsidóknak létele a mi országunkban tsak ideig való, s bizonytalan volna, s ők akár minémü jussoknak elfogadására tehetetlenek volnának – az 1790/1 Esztendő 38 ik Törvény Czikkelynek s ahhoz képest hozott későbbi Kegyelmes Királyi Rendszabásoknak értelme szerére pedig abba az állapotba visszatétetni, és fentartattni rendeltettnének, melyben 1790 Esztendő Boldog Asszony havának 1ső napján valának – közönségesen tudva volna: hogy sem a mondott Esztendő előtt, sem pediglen azután ezen Városnak Kebelében az arany, és Ezüst Müvészséget Zsidó üzte légyen, de még más sz. Kir. Nemes Városokban sem volna példája az illyetén engedelemnek, és szabadságnak, ezekhez az alapos pontokhoz járulván még az is, hogy folyamodó Herschenberger Sámuel erköltsi tekintetekből is alkalmatlan és méltatlan: mert hiteles forrásbul tudtunkra vagyon: hogy ugyan Ő már több Helységekben, jelesen Halason, Bonyhádon, Bezdányon, és most végtére Pacséron szülte Földjén le-telepedett légyen, és mind ezen Helyekrűl nyilván a Tudatlansága, avagy még inkább gyakoroltatott csalárdságai, s hamisításai miatt elköltözni kéntelenittetett, a mit onnan is lehet gyanitani, hogy ő bizonyos Úrnak gyürüt tsinálván – hogy tsak az a megszabott mértéket megüthesse – réz krajtzárt belé önteni nem kételkedett.
Minden alázattal tehát a Nemes Városi Tanáts szine előtt esedezünk: méltóztasson a fent érdeklett fontos okoknál fogva, és tekintetbe vévén azt: hogy mink elegendő számmal vagyunk a reánk bizott munkáknak az egész helybeli Közönség tellyes megelégedésére pontos s hivel készithetésére, és hogy nékünk gyermekeink is vagynak, kik a Nemes Városi Tanátsnak figyelmét mindég nagyobb jussal. és előbb magokra vonhatják, mint az olly jövevény, a ki minden tekintetben akármelly jusnak, vagy szabadságnak elfogadhatására elégtelen, és magokat a reájok jövendőben árasztandó kegyességre mindég méltóbbakká teendik – a folyamodó Herschenberger Sámuelt, a maga alaptalan, s törvénytelen kérelméről elmozdítani.
A kik egyébb eránt kegyességökbe, s jo akaratyokba ajánlottak a leg mélyebb tisztelettel maradunk: Zomborban Böjt más havának 12kén 1831 Eszt.
A Nemes Városi Tanácsnak
Leg – alázatosabb szolgáji:
Szedoglavits Antal
Kausitz Ferentz
Deszpotovits György
Markovits Gábor
Nikolits Miklós
Cvetits István
Lazarevits Demeter
Modosanin Zsivkó és
Boltatsits Demeter
mindannyian helybéli polgarok
és arany s ezüst müvesek

die 14. Marty 1831
Szabad Királyi Nemes Zombor Városa Tanácsához
N. 344
alázatos esedezése
A bent megnevezett helybéli polgároknak és Arany és Ezüst Müveseknek, kik Herschenberger Samuelt Pacséri Zsidőt a maga abbéli törvénytelen kérelmétől, hogy nékie e Városban a bé-kebeleztetés és az Arany és Ezüst Müvészi Mesterségnek szabad gyakorlása megengedtessen, a bent bövebben elöadott fontos okokbol elmozditattni alázatosan kérik.
iffjabb Jozits Mátyás hites ügyvéd által
N. 275. 1831.

275/1831

Noble City Council!

Unfortunately, we have learned that a certain Sámuel Herschenberger, a Jew who currently lives in Pačir, a village belonging to the Noble Bács County, submitted an application to the Noble City Council for admission among the citizens of this city, and for permission to freely practice goldsmithing, and that the investigation in this regard was entrusted to Mayor Matija Jozić.
Since the stay of Jews in our country is only temporary and uncertain, and thus they could be powerless to accept any rights - it would be possible to return to the state from before the enactment of Law 1790/1 Article 38 and subsequent Merciful Royal Decrees, in which were the first day of the month of the Blessed Virgin in 1790. It is generally known that: neither before the mentioned year, nor after that, a Jew did not practice goldsmithing in this city or that in other free royal noble cities was example that such freedom is allowed, and to to these fundamental points contributes that the appellant Sámuel Herschenberger is both morally unfit and unworthy: because, it is known from a credible source: that he has already settled in several places, in Halash, Bonjhad, Bezdan, and now currently in Pačir, and from all these places moved away probably due to his ignorance or even more, to the practiced deceptions and falsifications; from which it could be suspected from case in which he making a ring for a certain gentleman - and in order to be able to achieve the prescribed circumference - he did not hesitate to cast a copper end.
Therefore, we humbly ask the Noble City Council to: reject the unfounded and illegal request of the petitioner Sámuel Herschenberger, taking into account the above mentioned reasons: and that we are in sufficient numbers to accurately and faithfully perform work for all the local population to their complete satisfaction, we also have children, and that we can always attract the attention of the Noble City Council sooner and with greater right, and that in the future we will always make ourselves more worthy to receive your mercy than such a newcomer, who is in every way insufficient to obtain any right or freedom.
With the deepest respect, we remain in your mercy and good will: in Sombor, on the 12th day of the 2nd month of Lent in 1831.
To the Noble City Council: the most humble servants:
Antal Szedoglavits
Ferentz Kausitz
György Deszpotovits
Gábor Markovits
Miklós Nikolits
István Cvetits
Demeter Lazarevits
Zsivkó Modosanin
Demeter Boltatsits

March 14, 1831
To the Noble City Council of the Free and Royal City of Sombor
humble request
The named citizens and goldsmiths, who humbly pray that Sámuel Hreschenberger, a Jew from Pačir, will refuse his request to enter the city and practice the goldsmith's trade due to the listed important reasons.
Maćaš Jozić Jr.
Br. 275/1831